Ház, kert, Szappan

Ma már ki tudja, mi az a szapu? Egy kis nyelvészet, mosogatás közben

A fahamu forró vízzel felöntve jó zsíroldó hatású tisztítószer, régen a szappankészítéshez is hamulúgot használtak. Nálunk is rendszeresen gyűlik a fahamu, a növények alá szoktam szórni vékony rétegben. Idén is sokszor sütöttem szabad tűzön, tárcsán; felejthetetlenül finomakat, elsősorban lecsót, és más zöldséges ételeket, mert ezzel nyáron nem lehet betelni!

A sütéskor picit odakap a sűrű szaft, és a tunkolás után bizony nemszeretem munka volt a tárcsa mosogatása. Amíg meg nem világosodtam! Ott a fahamu, ilyenkor még a mélyebb rétegekben izzik is. Ráteszem a hamura a mocskos edényt, bele is kotrok egy adagot, és színültig felöntöm vízzel. Később, mikor kihűlt, kiborítom belőle a nem túl gusztusos löttyöt, és kidörgölöm egy nagy marék frissen tépett gazzal. Öblítés, és csillog-ragyog-mosolyog az edény és a házisszony.

Tárcsa a hamuban, hamu a tárcsában. Ázik pár órát, akár egy éjszakányit.

Tapasztalatok szerint, a felhasznált fától is függ a szer tisztító hatása: az akácnak és a bükknek például nagyon jó a hamulúgja, viszont a nyárfáé és a fenyőé gyengébb.  Előnyei közé tartozik, hogy nagyon egyszerűen elkészíthető és nem romlandó. (A hamu és a mosáshoz készített forrázat hónapokig eláll.) Kiváló zsíroldó hatású, alkalmazható általános tisztítószerként, áztató- vagy akár mosószerként is. A hamulúg erősen maró hatású folyadék (akár 12-es is lehet a pH-ja), ezért használata gondos körültekintést igényel.

A városlakó számára elvadult biomániának tűnhet ez a művelet. Tüzet rakni óriási élmény; a tűz mindig lenyűgöz. Nagy sikerélmény, ha „pöccre gyullad”. A szabad tűzön készülő étel egészen más lesz, mert erőteljesebb hőt kap, és átjárja az ízeket a füst.

De azt megélni, hogy mennyire egyszerű és hatékony a tisztítás a fahamuval, ez egy új élmény volt. Nem csak az a jó ebben, hogy környezetkímélő, hogy kéznél van; olyan jó megélni, hogy kerek a világ, ahol a probléma, ott a megoldás… bárcsak ezt több helyzetben meglátnánk!

Egyből letisztítottam a százéves mocsokkal örökölt gáztűzhely rácsát is

 

Ilyen lett, semmi dörzsöléssel, mint a reklámban! Csak a máz hiányok nem gyógyultak vissza.

Ahogy az oly sokszor előfordult velem, még aznap szembejött velem ugyanaz a téma – más megvilágításban. Délutáni szieszta közben, Varga Csaba könyvét olvasgatva pont a SZAPU szó történetéhez jutottam.

 

A szieszta mellé egy kis nyelvészeti kitérő

Varga Csaba rajzfilm rendező volt, nem nyelvész, és a képre építkező gondolkodásából kiindulva nyelvészeti teóriát állított fel: felismerte, hogy a magyar nyelv gyök szerkezetének mélyén a közös eredetű szakvak gyökében ugyanaz a KÉP ismerhető fel. Ez minden magyar anyanyelvű ember számára érzékelhető tény, érdekes játék belegondolni! A szerző úgy véli, a beszéd kialakulásának ősi (kőkori) állapotát őrizte meg nyelvünk, azért vannak benne óriási szóbokrok, vagyis egymással kapcsolatban álló jelentésű, azonos képet hordozó szócsoportok. Varga Csaba tovább megy, szerinte sok idegen nyelvben felismerhető, hogy a mieinkkel közös gyökerűek egyes szavaik. (Tartalmilag és hangalaki szempontból is közük van egymáshoz) Ami ebből következik, az már nagyon meredek téma, maradok inkább annál, ami vitán felül áll, mert nyilvánvalóan átlátható.

A magyar ragozó nyelv: a szó elején van a szó lényege, a szógyök; ehhez tapadó ragok, toldalékok formálják tovább a szó jelentését. A szógyök, (pl. RAG) két mássalhangzó között egy magánhangzóból áll, de ezek a hangtan szabályai szerint változhatnak is, úgy, hogy a jelentésük árnyalódik, de felismerhető marad. A gyöknek jól érzékelhető jelentése van, például a RAG esetén ízlelgessük: Ragasztó, ragozás, ragadozó, ragály, ragacs. Rakás, rakodik. Ennél különösebb, hogy a rag töve, a RA is tartalmazza ezt a „rárakó”, „ráragadó” jelejtést: Rak, RAg (ezek hangzóváltozással ugyanazok) de érezhető a -RA toldalékon is, hogy a jelentésének gyökere, vagyis a mögötte érzékelhető kép ugyanaz. (ARRA, magas hangrenddel erre)

Varga Csaba azt írja a SZAPU-ról: szógyöke a SZAP, ami a régi U képzővel van ellátva, mint sok szavunk végén megfigyelhető ( Pl. kapu, lapu. A tihanyi alapítólevél szövegében is fennmaradt, hogy a főnevek töveinek végét U hang zárja. “FEHERUUARU REA MENEH HODU UTU REA” Fehér= FEHERU, vár=UARU, út = UTU, hadi = HODU).

A szapu szó jelentése: fakéregből készült öblös edény, sőt régen minden öblös bemélyedést jelölhetett ez a szó. A Czuczor-Fogarasi szótár azt írja a szapuról: „rendesen nagyobb öblű faedény, melyben mosáskor a szennyes fehérruhákat meleg lúgvízzel áztatják; máskép: szapuló” „Lúgozni, annyit teszen a székelyeknél, mint a’ magyaroknál szapulni”(MTSz) A szapulás kellékének a neve lett a szapuny, szappany, vagyis a szappan. Eddig a szapu és a szappan szavak kapcsolata nyilvánvaló. További érdekesség a következő felsorolás, ami rávilágít, hogy a felsorolt nyelvekben ugyanebből a tőből erednek a szappan jelentésű szavak. Hogyan lehetséges ez? Érdekes lenne tudni, melyik nyelvben van köze a szappan szónak a hamulúghoz?

szapon (ógörög), sapone (olasz), savon (francia), sapo (latin), sabó (katalán), sopo ( chichewa, egy bantu nyelv, niger-gongói nyelvcsalád), sápe (norvég), seep (észt), saippua (finn), sebon (walesi),  szabonu, szabun  (perzsa), szabun (török), sabun (indonéz), szabon (hindu), sabuni (szuahéli), szavaun (örmény), xaboia (baszk), szabong (mongol), xà bông (vietnámi), sovun (üzbég), สบู่ (thai, szabú-nak ejtik), saabuun (szomáli), साबुन (nepáli, szávun-nak ejtik), savony (malagaszi).

Kivételek, amik máshogy hangzanak: milo (szlovén), mydlo (szlovák), moli (szamoai), tvål (svéd), 肥皂 (kínai, ez is másképp hangzik, le se tudom írni)